emésztő
Hungarian
Etymology
emészt (“to digest”) + -ő (present-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛmeːstøː]
- Hyphenation: emész‧tő
- Rhymes: -tøː
Participle
emésztő
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | emésztő | emésztőek |
| accusative | emésztőt | emésztőeket |
| dative | emésztőnek | emésztőeknek |
| instrumental | emésztővel | emésztőekkel |
| causal-final | emésztőért | emésztőekért |
| translative | emésztővé | emésztőekké |
| terminative | emésztőig | emésztőekig |
| essive-formal | emésztőként | emésztőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | emésztőben | emésztőekben |
| superessive | emésztőn | emésztőeken |
| adessive | emésztőnél | emésztőeknél |
| illative | emésztőbe | emésztőekbe |
| sublative | emésztőre | emésztőekre |
| allative | emésztőhöz | emésztőekhez |
| elative | emésztőből | emésztőekből |
| delative | emésztőről | emésztőekről |
| ablative | emésztőtől | emésztőektől |
| non-attributive possessive – singular |
emésztőé | emésztőeké |
| non-attributive possessive – plural |
emésztőéi | emésztőekéi |
Derived terms
Compound words
Further reading
- emésztő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- emésztő in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).