eseménydús

Hungarian

Etymology

esemény (“event”) +‎ dús (“rich, abundant, plentiful”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛʃɛmeːɲduːʃ]
  • Hyphenation: ese‧mény‧dús
  • Rhymes: -uːʃ

Adjective

eseménydús (comparative eseménydúsabb, superlative legeseménydúsabb)

  1. eventful

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative eseménydús eseménydúsak
accusative eseménydúsat eseménydúsakat
dative eseménydúsnak eseménydúsaknak
instrumental eseménydússal eseménydúsakkal
causal-final eseménydúsért eseménydúsakért
translative eseménydússá eseménydúsakká
terminative eseménydúsig eseménydúsakig
essive-formal eseménydúsként eseménydúsakként
essive-modal — —
inessive eseménydúsban eseménydúsakban
superessive eseménydúson eseménydúsakon
adessive eseménydúsnál eseménydúsaknál
illative eseménydúsba eseménydúsakba
sublative eseménydúsra eseménydúsakra
allative eseménydúshoz eseménydúsakhoz
elative eseménydúsból eseménydúsakból
delative eseménydúsról eseménydúsakról
ablative eseménydústól eseménydúsaktól
non-attributive
possessive – singular 		eseménydúsé eseménydúsaké
non-attributive
possessive – plural 		eseménydúséi eseménydúsakéi

Antonyms

This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.