esztendős
Hungarian
Etymology
esztendő (“year”) + -s (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛstɛndøːʃ]
- Hyphenation: esz‧ten‧dős
- Rhymes: -øːʃ
Adjective
esztendős (not comparable)
- year(s) old
- Synonym: éves
- A nagyapám kilencvenesztendős volt, mikor meghalt. ― My grandfather was ninety years old when he died.
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | esztendős | esztendősek |
| accusative | esztendőset | esztendőseket |
| dative | esztendősnek | esztendőseknek |
| instrumental | esztendőssel | esztendősekkel |
| causal-final | esztendősért | esztendősekért |
| translative | esztendőssé | esztendősekké |
| terminative | esztendősig | esztendősekig |
| essive-formal | esztendősként | esztendősekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | esztendősben | esztendősekben |
| superessive | esztendősön | esztendőseken |
| adessive | esztendősnél | esztendőseknél |
| illative | esztendősbe | esztendősekbe |
| sublative | esztendősre | esztendősekre |
| allative | esztendőshöz | esztendősekhez |
| elative | esztendősből | esztendősekből |
| delative | esztendősről | esztendősekről |
| ablative | esztendőstől | esztendősektől |
| non-attributive possessive – singular |
esztendősé | esztendőseké |
| non-attributive possessive – plural |
esztendőséi | esztendősekéi |
or
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | esztendős | esztendősök |
| accusative | esztendőst | esztendősöket |
| dative | esztendősnek | esztendősöknek |
| instrumental | esztendőssel | esztendősökkel |
| causal-final | esztendősért | esztendősökért |
| translative | esztendőssé | esztendősökké |
| terminative | esztendősig | esztendősökig |
| essive-formal | esztendősként | esztendősökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | esztendősben | esztendősökben |
| superessive | esztendősön | esztendősökön |
| adessive | esztendősnél | esztendősöknél |
| illative | esztendősbe | esztendősökbe |
| sublative | esztendősre | esztendősökre |
| allative | esztendőshöz | esztendősökhöz |
| elative | esztendősből | esztendősökből |
| delative | esztendősről | esztendősökről |
| ablative | esztendőstől | esztendősöktől |
| non-attributive possessive – singular |
esztendősé | esztendősöké |
| non-attributive possessive – plural |
esztendőséi | esztendősökéi |
Derived terms
Further reading
- esztendős in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- esztendős in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).