fáklya
Hungarian
Etymology
Borrowed from Latin facula (“small torch”), a diminutive form of fax (“torch”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfaːkjɒ]
- Hyphenation: fák‧lya
- Rhymes: -jɒ
Noun
fáklya (plural fáklyák)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | fáklya | fáklyák |
| accusative | fáklyát | fáklyákat |
| dative | fáklyának | fáklyáknak |
| instrumental | fáklyával | fáklyákkal |
| causal-final | fáklyáért | fáklyákért |
| translative | fáklyává | fáklyákká |
| terminative | fáklyáig | fáklyákig |
| essive-formal | fáklyaként | fáklyákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | fáklyában | fáklyákban |
| superessive | fáklyán | fáklyákon |
| adessive | fáklyánál | fáklyáknál |
| illative | fáklyába | fáklyákba |
| sublative | fáklyára | fáklyákra |
| allative | fáklyához | fáklyákhoz |
| elative | fáklyából | fáklyákból |
| delative | fáklyáról | fáklyákról |
| ablative | fáklyától | fáklyáktól |
| non-attributive possessive – singular |
fáklyáé | fáklyáké |
| non-attributive possessive – plural |
fáklyáéi | fáklyákéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | fáklyám | fáklyáim |
| 2nd person sing. | fáklyád | fáklyáid |
| 3rd person sing. | fáklyája | fáklyái |
| 1st person plural | fáklyánk | fáklyáink |
| 2nd person plural | fáklyátok | fáklyáitok |
| 3rd person plural | fáklyájuk | fáklyáik |
Derived terms
- fáklyás
Compound words
See also
- Appendix:Hungarian words with ly
References
- ^ fáklya in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- fáklya in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- fáklya in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).