félszemű
Hungarian
Etymology
fél (“half”) + szemű (“eyed”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfeːlsɛmyː]
- Hyphenation: fél‧sze‧mű
- Rhymes: -myː
Adjective
félszemű (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | félszemű | félszeműek |
| accusative | félszeműt | félszeműeket |
| dative | félszeműnek | félszeműeknek |
| instrumental | félszeművel | félszeműekkel |
| causal-final | félszeműért | félszeműekért |
| translative | félszeművé | félszeműekké |
| terminative | félszeműig | félszeműekig |
| essive-formal | félszeműként | félszeműekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | félszeműben | félszeműekben |
| superessive | félszeműn | félszeműeken |
| adessive | félszeműnél | félszeműeknél |
| illative | félszeműbe | félszeműekbe |
| sublative | félszeműre | félszeműekre |
| allative | félszeműhöz | félszeműekhez |
| elative | félszeműből | félszeműekből |
| delative | félszeműről | félszeműekről |
| ablative | félszeműtől | félszeműektől |
| non-attributive possessive – singular |
félszeműé | félszeműeké |
| non-attributive possessive – plural |
félszeműéi | félszeműekéi |
Further reading
- félszemű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.