fésű

Hungarian

Etymology

Nominalization of a present participle formed from the same stem as feslik (“to come unstitched”) + -ű (obsolete present-participle suffix). The stem is of Proto-Finno-Ugric or Proto-Ugric origin.^[1]^[2]

Pronunciation

IPA^(key): [ˈfeːʃyː]
Hyphenation: fé‧sű
Rhymes: -ʃyː

Noun

fésű (plural fésűk)

comb (a toothed implement for grooming the hair)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	fésű	fésűk
accusative	fésűt	fésűket
dative	fésűnek	fésűknek
instrumental	fésűvel	fésűkkel
causal-final	fésűért	fésűkért
translative	fésűvé	fésűkké
terminative	fésűig	fésűkig
essive-formal	fésűként	fésűkként
essive-modal	—	—
inessive	fésűben	fésűkben
superessive	fésűn	fésűkön
adessive	fésűnél	fésűknél
illative	fésűbe	fésűkbe
sublative	fésűre	fésűkre
allative	fésűhöz	fésűkhöz
elative	fésűből	fésűkből
delative	fésűről	fésűkről
ablative	fésűtől	fésűktől
non-attributive possessive – singular	fésűé	fésűké
non-attributive possessive – plural	fésűéi	fésűkéi

Possessive forms of *fésű*
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fésűm	fésűim
2nd person sing.	fésűd	fésűid
3rd person sing.	fésűje	fésűi
1st person plural	fésűnk	fésűink
2nd person plural	fésűtök	fésűitek
3rd person plural	fésűjük	fésűik

Derived terms

fésül
fésűs

References

^ fésű in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.
^ fésű in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN