fekete-fehér

Hungarian

Etymology

From fekete (“black”) +‎ fehér (“white”).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfɛkɛtɛfɛɦeːr]
  • Hyphenation: fe‧ke‧te-‧fe‧hér
  • Rhymes: -eːr

Adjective

fekete-fehér (not comparable)

  1. black-and-white, monochrome

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fekete-fehér fekete-fehérek
accusative fekete-fehéret fekete-fehéreket
dative fekete-fehérnek fekete-fehéreknek
instrumental fekete-fehérrel fekete-fehérekkel
causal-final fekete-fehérért fekete-fehérekért
translative fekete-fehérré fekete-fehérekké
terminative fekete-fehérig fekete-fehérekig
essive-formal fekete-fehérként fekete-fehérekként
essive-modal — —
inessive fekete-fehérben fekete-fehérekben
superessive fekete-fehéren fekete-fehéreken
adessive fekete-fehérnél fekete-fehéreknél
illative fekete-fehérbe fekete-fehérekbe
sublative fekete-fehérre fekete-fehérekre
allative fekete-fehérhez fekete-fehérekhez
elative fekete-fehérből fekete-fehérekből
delative fekete-fehérről fekete-fehérekről
ablative fekete-fehértől fekete-fehérektől
non-attributive
possessive – singular 		fekete-fehéré fekete-fehéreké
non-attributive
possessive – plural 		fekete-fehéréi fekete-fehérekéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.