felsőbbrendű
Hungarian
Etymology
Comparative of felsőrendű (“belonging to a/the high class”), formally equivalent to felsőbb (“higher”) + rendű (“of order”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfɛlʃøːbrɛndyː]
- Hyphenation: fel‧sőbb‧ren‧dű
- Rhymes: -dyː
Adjective
felsőbbrendű (not comparable)
- superior, higher
- Antonym: alsóbbrendű
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | felsőbbrendű | felsőbbrendűek |
| accusative | felsőbbrendűt | felsőbbrendűeket |
| dative | felsőbbrendűnek | felsőbbrendűeknek |
| instrumental | felsőbbrendűvel | felsőbbrendűekkel |
| causal-final | felsőbbrendűért | felsőbbrendűekért |
| translative | felsőbbrendűvé | felsőbbrendűekké |
| terminative | felsőbbrendűig | felsőbbrendűekig |
| essive-formal | felsőbbrendűként | felsőbbrendűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | felsőbbrendűben | felsőbbrendűekben |
| superessive | felsőbbrendűn | felsőbbrendűeken |
| adessive | felsőbbrendűnél | felsőbbrendűeknél |
| illative | felsőbbrendűbe | felsőbbrendűekbe |
| sublative | felsőbbrendűre | felsőbbrendűekre |
| allative | felsőbbrendűhöz | felsőbbrendűekhez |
| elative | felsőbbrendűből | felsőbbrendűekből |
| delative | felsőbbrendűről | felsőbbrendűekről |
| ablative | felsőbbrendűtől | felsőbbrendűektől |
| non-attributive possessive – singular |
felsőbbrendűé | felsőbbrendűeké |
| non-attributive possessive – plural |
felsőbbrendűéi | felsőbbrendűekéi |
Derived terms
- felsőbbrendűség
Further reading
- felsőbbrendű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.