felsőfokú

Hungarian

Etymology

Either from felsőfok +‎ -ú (adjective-forming suffix denoting possession or similarity) or felső +‎ fokú.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfɛlʃøːfokuː]
  • Hyphenation: fel‧ső‧fo‧kú
  • Rhymes: -kuː

Adjective

felsőfokú (not comparable)

  1. expert level, college, university
    felsőfokú végzettség ― college education
  2. (grammar) superlative
    Coordinate terms: alapfokú, középfokú
    felsőfokú melléknév ― superlative adjective

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative felsőfokú felsőfokúak
accusative felsőfokút felsőfokúakat
dative felsőfokúnak felsőfokúaknak
instrumental felsőfokúval felsőfokúakkal
causal-final felsőfokúért felsőfokúakért
translative felsőfokúvá felsőfokúakká
terminative felsőfokúig felsőfokúakig
essive-formal felsőfokúként felsőfokúakként
essive-modal — —
inessive felsőfokúban felsőfokúakban
superessive felsőfokún felsőfokúakon
adessive felsőfokúnál felsőfokúaknál
illative felsőfokúba felsőfokúakba
sublative felsőfokúra felsőfokúakra
allative felsőfokúhoz felsőfokúakhoz
elative felsőfokúból felsőfokúakból
delative felsőfokúról felsőfokúakról
ablative felsőfokútól felsőfokúaktól
non-attributive
possessive – singular 		felsőfokúé felsőfokúaké
non-attributive
possessive – plural 		felsőfokúéi felsőfokúakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.