forgószél
Hungarian
Etymology
From forgó (“whirling”) + szél (“wind”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈforɡoːseːl]
- Hyphenation: for‧gó‧szél
Noun
forgószél (plural forgószelek)
- (weather) whirlwind
- Synonyms: see Thesaurus:szél
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | forgószél | forgószelek |
| accusative | forgószelet | forgószeleket |
| dative | forgószélnek | forgószeleknek |
| instrumental | forgószéllel | forgószelekkel |
| causal-final | forgószélért | forgószelekért |
| translative | forgószéllé | forgószelekké |
| terminative | forgószélig | forgószelekig |
| essive-formal | forgószélként | forgószelekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | forgószélben | forgószelekben |
| superessive | forgószélen | forgószeleken |
| adessive | forgószélnél | forgószeleknél |
| illative | forgószélbe | forgószelekbe |
| sublative | forgószélre | forgószelekre |
| allative | forgószélhez | forgószelekhez |
| elative | forgószélből | forgószelekből |
| delative | forgószélről | forgószelekről |
| ablative | forgószéltől | forgószelektől |
| non-attributive possessive – singular |
forgószélé | forgószeleké |
| non-attributive possessive – plural |
forgószéléi | forgószelekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | forgószelem | forgószeleim |
| 2nd person sing. | forgószeled | forgószeleid |
| 3rd person sing. | forgószele | forgószelei |
| 1st person plural | forgószelünk | forgószeleink |
| 2nd person plural | forgószeletek | forgószeleitek |
| 3rd person plural | forgószelük | forgószeleik |
Derived terms
Further reading
- forgószél in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.