gégész
Hungarian
Etymology
From gége (“larynx”) + -ész (noun-forming suffix denoting an occupation).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɡeːɡeːs]
- Hyphenation: gé‧gész
- Rhymes: -eːs
Noun
gégész (plural gégészek)
- laryngologist
- (informal) otorhinolaryngologist
- Synonyms: fül-orr-gégész, fülész
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | gégész | gégészek |
| accusative | gégészt | gégészeket |
| dative | gégésznek | gégészeknek |
| instrumental | gégésszel | gégészekkel |
| causal-final | gégészért | gégészekért |
| translative | gégésszé | gégészekké |
| terminative | gégészig | gégészekig |
| essive-formal | gégészként | gégészekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gégészben | gégészekben |
| superessive | gégészen | gégészeken |
| adessive | gégésznél | gégészeknél |
| illative | gégészbe | gégészekbe |
| sublative | gégészre | gégészekre |
| allative | gégészhez | gégészekhez |
| elative | gégészből | gégészekből |
| delative | gégészről | gégészekről |
| ablative | gégésztől | gégészektől |
| non-attributive possessive – singular |
gégészé | gégészeké |
| non-attributive possessive – plural |
gégészéi | gégészekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | gégészem | gégészeim |
| 2nd person sing. | gégészed | gégészeid |
| 3rd person sing. | gégésze | gégészei |
| 1st person plural | gégészünk | gégészeink |
| 2nd person plural | gégészetek | gégészeitek |
| 3rd person plural | gégészük | gégészeik |
See also
- Appendix:Hungarian words ending in -ász -ész
Further reading
- gégész in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- gégész in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).