gőte
Hungarian
Etymology
Of unknown origin.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɡøːtɛ]
- Hyphenation: gő‧te
- Homophone: Goethe
- Rhymes: -tɛ
Noun
gőte (plural gőték)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | gőte | gőték |
| accusative | gőtét | gőtéket |
| dative | gőtének | gőtéknek |
| instrumental | gőtével | gőtékkel |
| causal-final | gőtéért | gőtékért |
| translative | gőtévé | gőtékké |
| terminative | gőtéig | gőtékig |
| essive-formal | gőteként | gőtékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gőtében | gőtékben |
| superessive | gőtén | gőtéken |
| adessive | gőténél | gőtéknél |
| illative | gőtébe | gőtékbe |
| sublative | gőtére | gőtékre |
| allative | gőtéhez | gőtékhez |
| elative | gőtéből | gőtékből |
| delative | gőtéről | gőtékről |
| ablative | gőtétől | gőtéktől |
| non-attributive possessive – singular |
gőtéé | gőtéké |
| non-attributive possessive – plural |
gőtééi | gőtékéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | gőtém | gőtéim |
| 2nd person sing. | gőtéd | gőtéid |
| 3rd person sing. | gőtéje | gőtéi |
| 1st person plural | gőténk | gőtéink |
| 2nd person plural | gőtétek | gőtéitek |
| 3rd person plural | gőtéjük | gőtéik |
Derived terms
Expressions
- tarajos gőte
References
- ^ gőte in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- gőte in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.