genetika

• IPA^(key): [ˈɡɛnɛtɪka]
• Hyphenation: ge‧ne‧ti‧ka

genetika f (relational adjective genetický)

1. genetics

• “genetika”, in Příruční slovník jazyka českého (in Czech), 1935–1957
• “genetika”, in Slovník spisovného jazyka českého (in Czech), 1960–1971, 1989
• “genetika”, in Internetová jazyková příručka (in Czech), 2008–2025

• IPA^(key): [ˈɡɛnɛtikɒ]
• Hyphenation: ge‧ne‧ti‧ka
• Rhymes: -kɒ

genetika (usually uncountable, plural genetikák)

1. (biology, genetics) genetics
   • 2012, György Kosztolányi, “A genetika és környezet közti összefüggés új értelmezése”, in Magyar Tudomány‎^[1], volume 173, number 8, page 907:

     Fő jelentéstartalma szerint a genetika az öröklődést helyezi vizsgálódásai középpontjába: a betegségek, jellegek, a genetikai állomány utódokba történő átvitelének módját, sajátságait, szabályszerűségeit elemzi.

     (please add an English translation of this quotation)

• genetika in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

From Dutch genetica, from English genetics.

• IPA^(key): [ɡɛnɛˈtika]
• Hyphenation: gè‧nè‧ti‧ka

gènètika (plural genetika-genetika)

1. (biology, genetics) genetics:
   1. the branch of biology that deals with the transmission and variation of inherited characteristics, in particular chromosomes and DNA
   2. the genetic makeup of a specific individual or species

• génétik (Standard Malay)

• “genetika” in Kamus Besar Bahasa Indonesia, Jakarta: Agency for Language Development and Cultivation – Ministry of Education, Culture, Research, and Technology of the Republic of Indonesia, 2016.

• IPA^(key): /ɡenětika/
• Hyphenation: ge‧ne‧ti‧ka

genètika f (Cyrillic spelling генѐтика)

1. genetics

• genètičār
• genètičkī

• gȇn