gyík
Hungarian
Etymology
Uncertain. Perhaps from csík (“loach”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɟiːk]
Audio: (file) - Rhymes: -iːk
Noun
gyík (plural gyíkok)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | gyík | gyíkok |
| accusative | gyíkot | gyíkokat |
| dative | gyíknak | gyíkoknak |
| instrumental | gyíkkal | gyíkokkal |
| causal-final | gyíkért | gyíkokért |
| translative | gyíkká | gyíkokká |
| terminative | gyíkig | gyíkokig |
| essive-formal | gyíkként | gyíkokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gyíkban | gyíkokban |
| superessive | gyíkon | gyíkokon |
| adessive | gyíknál | gyíkoknál |
| illative | gyíkba | gyíkokba |
| sublative | gyíkra | gyíkokra |
| allative | gyíkhoz | gyíkokhoz |
| elative | gyíkból | gyíkokból |
| delative | gyíkról | gyíkokról |
| ablative | gyíktól | gyíkoktól |
| non-attributive possessive – singular |
gyíké | gyíkoké |
| non-attributive possessive – plural |
gyíkéi | gyíkokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | gyíkom | gyíkjaim |
| 2nd person sing. | gyíkod | gyíkjaid |
| 3rd person sing. | gyíkja | gyíkjai |
| 1st person plural | gyíkunk | gyíkjaink |
| 2nd person plural | gyíkotok | gyíkjaitok |
| 3rd person plural | gyíkjuk | gyíkjaik |
Derived terms
Expressions
References
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- gyík in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.