gyökérzet
Hungarian
Etymology
gyökér (“root”) + -zet (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɟøkeːrzɛt]
- Hyphenation: gyö‧kér‧zet
- Rhymes: -ɛt
Noun
gyökérzet (plural gyökérzetek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | gyökérzet | gyökérzetek |
| accusative | gyökérzetet | gyökérzeteket |
| dative | gyökérzetnek | gyökérzeteknek |
| instrumental | gyökérzettel | gyökérzetekkel |
| causal-final | gyökérzetért | gyökérzetekért |
| translative | gyökérzetté | gyökérzetekké |
| terminative | gyökérzetig | gyökérzetekig |
| essive-formal | gyökérzetként | gyökérzetekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gyökérzetben | gyökérzetekben |
| superessive | gyökérzeten | gyökérzeteken |
| adessive | gyökérzetnél | gyökérzeteknél |
| illative | gyökérzetbe | gyökérzetekbe |
| sublative | gyökérzetre | gyökérzetekre |
| allative | gyökérzethez | gyökérzetekhez |
| elative | gyökérzetből | gyökérzetekből |
| delative | gyökérzetről | gyökérzetekről |
| ablative | gyökérzettől | gyökérzetektől |
| non-attributive possessive – singular |
gyökérzeté | gyökérzeteké |
| non-attributive possessive – plural |
gyökérzetéi | gyökérzetekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | gyökérzetem | gyökérzeteim |
| 2nd person sing. | gyökérzeted | gyökérzeteid |
| 3rd person sing. | gyökérzete | gyökérzetei |
| 1st person plural | gyökérzetünk | gyökérzeteink |
| 2nd person plural | gyökérzetetek | gyökérzeteitek |
| 3rd person plural | gyökérzetük | gyökérzeteik |
Further reading
- gyökérzet in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.