gyűszű
Hungarian
Etymology
From a Turkic language, compare Turkish yüksük. First borrowed in the form *ǰüɣsüɣ.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɟyːsyː]
Audio: (file) - Hyphenation: gyű‧szű
- Rhymes: -syː
Noun
gyűszű (plural gyűszűk)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | gyűszű | gyűszűk |
| accusative | gyűszűt | gyűszűket |
| dative | gyűszűnek | gyűszűknek |
| instrumental | gyűszűvel | gyűszűkkel |
| causal-final | gyűszűért | gyűszűkért |
| translative | gyűszűvé | gyűszűkké |
| terminative | gyűszűig | gyűszűkig |
| essive-formal | gyűszűként | gyűszűkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gyűszűben | gyűszűkben |
| superessive | gyűszűn | gyűszűkön |
| adessive | gyűszűnél | gyűszűknél |
| illative | gyűszűbe | gyűszűkbe |
| sublative | gyűszűre | gyűszűkre |
| allative | gyűszűhöz | gyűszűkhöz |
| elative | gyűszűből | gyűszűkből |
| delative | gyűszűről | gyűszűkről |
| ablative | gyűszűtől | gyűszűktől |
| non-attributive possessive – singular |
gyűszűé | gyűszűké |
| non-attributive possessive – plural |
gyűszűéi | gyűszűkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | gyűszűm | gyűszűim |
| 2nd person sing. | gyűszűd | gyűszűid |
| 3rd person sing. | gyűszűje | gyűszűi |
| 1st person plural | gyűszűnk | gyűszűink |
| 2nd person plural | gyűszűtök | gyűszűitek |
| 3rd person plural | gyűszűjük | gyűszűik |
Derived terms
- gyűszűnyi
Compound words
References
- ^ Róna-Tas, András, Berta, Árpád, Károly, László (2011) West Old Turkic: Turkic Loanwords in Hungarian (Turcologica; 84), volume I, Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, page 423
Further reading
- gyűszű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.