gyanú
Hungarian
Etymology
Of unknown origin.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɟɒnuː]
Audio: (file) - Hyphenation: gya‧nú
- Rhymes: -nuː
Noun
gyanú (plural gyanúk)
- suspicion (especially of something wrong)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | gyanú | gyanúk |
| accusative | gyanút | gyanúkat |
| dative | gyanúnak | gyanúknak |
| instrumental | gyanúval | gyanúkkal |
| causal-final | gyanúért | gyanúkért |
| translative | gyanúvá | gyanúkká |
| terminative | gyanúig | gyanúkig |
| essive-formal | gyanúként | gyanúkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gyanúban | gyanúkban |
| superessive | gyanún | gyanúkon |
| adessive | gyanúnál | gyanúknál |
| illative | gyanúba | gyanúkba |
| sublative | gyanúra | gyanúkra |
| allative | gyanúhoz | gyanúkhoz |
| elative | gyanúból | gyanúkból |
| delative | gyanúról | gyanúkról |
| ablative | gyanútól | gyanúktól |
| non-attributive possessive – singular |
gyanúé | gyanúké |
| non-attributive possessive – plural |
gyanúéi | gyanúkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | gyanúm | gyanúim |
| 2nd person sing. | gyanúd | gyanúid |
| 3rd person sing. | gyanúja | gyanúi |
| 1st person plural | gyanúnk | gyanúink |
| 2nd person plural | gyanútok | gyanúitok |
| 3rd person plural | gyanújuk | gyanúik |
Derived terms
- gyanakodik/gyanakszik → gyanakvás, gyanakvó
- gyanít
- gyanús
- gyanúság (archaic)
- gyanútlan
References
- ^ gyanú in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- gyanú in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.