háromfokozatú
Hungarian
Etymology
három (“three”) + fokozat (“stage”) + -ú (adjective suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhaːroɱfokozɒtuː]
- Hyphenation: há‧rom‧fo‧ko‧za‧tú
- Rhymes: -tuː
Adjective
háromfokozatú (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | háromfokozatú | háromfokozatúak |
| accusative | háromfokozatút | háromfokozatúakat |
| dative | háromfokozatúnak | háromfokozatúaknak |
| instrumental | háromfokozatúval | háromfokozatúakkal |
| causal-final | háromfokozatúért | háromfokozatúakért |
| translative | háromfokozatúvá | háromfokozatúakká |
| terminative | háromfokozatúig | háromfokozatúakig |
| essive-formal | háromfokozatúként | háromfokozatúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | háromfokozatúban | háromfokozatúakban |
| superessive | háromfokozatún | háromfokozatúakon |
| adessive | háromfokozatúnál | háromfokozatúaknál |
| illative | háromfokozatúba | háromfokozatúakba |
| sublative | háromfokozatúra | háromfokozatúakra |
| allative | háromfokozatúhoz | háromfokozatúakhoz |
| elative | háromfokozatúból | háromfokozatúakból |
| delative | háromfokozatúról | háromfokozatúakról |
| ablative | háromfokozatútól | háromfokozatúaktól |
| non-attributive possessive – singular |
háromfokozatúé | háromfokozatúaké |
| non-attributive possessive – plural |
háromfokozatúéi | háromfokozatúakéi |