házasságkötés
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhaːzɒʃːaːkːøteːʃ]
- Hyphenation: há‧zas‧ság‧kö‧tés
Noun
házasságkötés (plural házasságkötések)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | házasságkötés | házasságkötések |
| accusative | házasságkötést | házasságkötéseket |
| dative | házasságkötésnek | házasságkötéseknek |
| instrumental | házasságkötéssel | házasságkötésekkel |
| causal-final | házasságkötésért | házasságkötésekért |
| translative | házasságkötéssé | házasságkötésekké |
| terminative | házasságkötésig | házasságkötésekig |
| essive-formal | házasságkötésként | házasságkötésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | házasságkötésben | házasságkötésekben |
| superessive | házasságkötésen | házasságkötéseken |
| adessive | házasságkötésnél | házasságkötéseknél |
| illative | házasságkötésbe | házasságkötésekbe |
| sublative | házasságkötésre | házasságkötésekre |
| allative | házasságkötéshez | házasságkötésekhez |
| elative | házasságkötésből | házasságkötésekből |
| delative | házasságkötésről | házasságkötésekről |
| ablative | házasságkötéstől | házasságkötésektől |
| non-attributive possessive – singular |
házasságkötésé | házasságkötéseké |
| non-attributive possessive – plural |
házasságkötéséi | házasságkötésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | házasságkötésem | házasságkötéseim |
| 2nd person sing. | házasságkötésed | házasságkötéseid |
| 3rd person sing. | házasságkötése | házasságkötései |
| 1st person plural | házasságkötésünk | házasságkötéseink |
| 2nd person plural | házasságkötésetek | házasságkötéseitek |
| 3rd person plural | házasságkötésük | házasságkötéseik |
Further reading
- házasságkötés in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.