hóvirág

Hungarian

Etymology

hó (“snow”) +‎ virág (“flower”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhoːviraːɡ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: hó‧vi‧rág

Noun

hóvirág (plural hóvirágok)

  1. snowdrop

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative hóvirág hóvirágok
accusative hóvirágot hóvirágokat
dative hóvirágnak hóvirágoknak
instrumental hóvirággal hóvirágokkal
causal-final hóvirágért hóvirágokért
translative hóvirággá hóvirágokká
terminative hóvirágig hóvirágokig
essive-formal hóvirágként hóvirágokként
essive-modal — —
inessive hóvirágban hóvirágokban
superessive hóvirágon hóvirágokon
adessive hóvirágnál hóvirágoknál
illative hóvirágba hóvirágokba
sublative hóvirágra hóvirágokra
allative hóvirághoz hóvirágokhoz
elative hóvirágból hóvirágokból
delative hóvirágról hóvirágokról
ablative hóvirágtól hóvirágoktól
non-attributive
possessive – singular 		hóvirágé hóvirágoké
non-attributive
possessive – plural 		hóvirágéi hóvirágokéi
Possessive forms of hóvirág
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hóvirágom hóvirágaim
2nd person sing. hóvirágod hóvirágaid
3rd person sing. hóvirága hóvirágai
1st person plural hóvirágunk hóvirágaink
2nd person plural hóvirágotok hóvirágaitok
3rd person plural hóviráguk hóvirágaik

Further reading

  • hóvirág in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.