húsvéthétfő
Hungarian
Etymology
húsvét (“Easter”) + hétfő (“Monday”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhuːʃveːtheːtføː]
- Hyphenation: hús‧vét‧hét‧fő
- Rhymes: -føː
Noun
húsvéthétfő (plural húsvéthétfők)
- Easter Monday (the day after Easter Sunday)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | húsvéthétfő | húsvéthétfők |
| accusative | húsvéthétfőt | húsvéthétfőket |
| dative | húsvéthétfőnek | húsvéthétfőknek |
| instrumental | húsvéthétfővel | húsvéthétfőkkel |
| causal-final | húsvéthétfőért | húsvéthétfőkért |
| translative | húsvéthétfővé | húsvéthétfőkké |
| terminative | húsvéthétfőig | húsvéthétfőkig |
| essive-formal | húsvéthétfőként | húsvéthétfőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | húsvéthétfőben | húsvéthétfőkben |
| superessive | húsvéthétfőn | húsvéthétfőkön |
| adessive | húsvéthétfőnél | húsvéthétfőknél |
| illative | húsvéthétfőbe | húsvéthétfőkbe |
| sublative | húsvéthétfőre | húsvéthétfőkre |
| allative | húsvéthétfőhöz | húsvéthétfőkhöz |
| elative | húsvéthétfőből | húsvéthétfőkből |
| delative | húsvéthétfőről | húsvéthétfőkről |
| ablative | húsvéthétfőtől | húsvéthétfőktől |
| non-attributive possessive – singular |
húsvéthétfőé | húsvéthétfőké |
| non-attributive possessive – plural |
húsvéthétfőéi | húsvéthétfőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | húsvéthétfőm | húsvéthétfőim |
| 2nd person sing. | húsvéthétfőd | húsvéthétfőid |
| 3rd person sing. | húsvéthétfője | húsvéthétfői |
| 1st person plural | húsvéthétfőnk | húsvéthétfőink |
| 2nd person plural | húsvéthétfőtök | húsvéthétfőitek |
| 3rd person plural | húsvéthétfőjük | húsvéthétfőik |