hűtlenség
Hungarian
Etymology
From hűtlen (“unfaithful, disloyal”) + -ség (“-ness, -ity”, noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhyːtlɛnʃeːɡ]
- Hyphenation: hűt‧len‧ség
- Rhymes: -eːɡ
Noun
hűtlenség
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | hűtlenség | hűtlenségek |
| accusative | hűtlenséget | hűtlenségeket |
| dative | hűtlenségnek | hűtlenségeknek |
| instrumental | hűtlenséggel | hűtlenségekkel |
| causal-final | hűtlenségért | hűtlenségekért |
| translative | hűtlenséggé | hűtlenségekké |
| terminative | hűtlenségig | hűtlenségekig |
| essive-formal | hűtlenségként | hűtlenségekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hűtlenségben | hűtlenségekben |
| superessive | hűtlenségen | hűtlenségeken |
| adessive | hűtlenségnél | hűtlenségeknél |
| illative | hűtlenségbe | hűtlenségekbe |
| sublative | hűtlenségre | hűtlenségekre |
| allative | hűtlenséghez | hűtlenségekhez |
| elative | hűtlenségből | hűtlenségekből |
| delative | hűtlenségről | hűtlenségekről |
| ablative | hűtlenségtől | hűtlenségektől |
| non-attributive possessive – singular |
hűtlenségé | hűtlenségeké |
| non-attributive possessive – plural |
hűtlenségéi | hűtlenségekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | hűtlenségem | hűtlenségeim |
| 2nd person sing. | hűtlenséged | hűtlenségeid |
| 3rd person sing. | hűtlensége | hűtlenségei |
| 1st person plural | hűtlenségünk | hűtlenségeink |
| 2nd person plural | hűtlenségetek | hűtlenségeitek |
| 3rd person plural | hűtlenségük | hűtlenségeik |
Derived terms
- hűtlenségi
Further reading
- hűtlenség in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.