harcművész

Hungarian

Etymology

harc (“fight, battle, combat”) +‎ művész (“artist”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhɒrt͡smyːveːs]
  • Hyphenation: harc‧mű‧vész

Noun

harcművész (plural harcművészek)

  1. martial artist (a practitioner of martial arts)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative harcművész harcművészek
accusative harcművészt harcművészeket
dative harcművésznek harcművészeknek
instrumental harcművésszel harcművészekkel
causal-final harcművészért harcművészekért
translative harcművésszé harcművészekké
terminative harcművészig harcművészekig
essive-formal harcművészként harcművészekként
essive-modal — —
inessive harcművészben harcművészekben
superessive harcművészen harcművészeken
adessive harcművésznél harcművészeknél
illative harcművészbe harcművészekbe
sublative harcművészre harcművészekre
allative harcművészhez harcművészekhez
elative harcművészből harcművészekből
delative harcművészről harcművészekről
ablative harcművésztől harcművészektől
non-attributive
possessive – singular 		harcművészé harcművészeké
non-attributive
possessive – plural 		harcművészéi harcművészekéi
Possessive forms of harcművész
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. harcművészem harcművészeim
2nd person sing. harcművészed harcművészeid
3rd person sing. harcművésze harcművészei
1st person plural harcművészünk harcművészeink
2nd person plural harcművészetek harcművészeitek
3rd person plural harcművészük harcművészeik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.