határozatképes
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhɒtaːrozɒtkeːpɛʃ]
- Hyphenation: ha‧tá‧ro‧zat‧ké‧pes
- Rhymes: -ɛʃ
Adjective
határozatképes (not generally comparable, comparative határozatképesebb, superlative leghatározatképesebb)
- quorate (having a quorum)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | határozatképes | határozatképesek |
| accusative | határozatképeset | határozatképeseket |
| dative | határozatképesnek | határozatképeseknek |
| instrumental | határozatképessel | határozatképesekkel |
| causal-final | határozatképesért | határozatképesekért |
| translative | határozatképessé | határozatképesekké |
| terminative | határozatképesig | határozatképesekig |
| essive-formal | határozatképesként | határozatképesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | határozatképesben | határozatképesekben |
| superessive | határozatképesen | határozatképeseken |
| adessive | határozatképesnél | határozatképeseknél |
| illative | határozatképesbe | határozatképesekbe |
| sublative | határozatképesre | határozatképesekre |
| allative | határozatképeshez | határozatképesekhez |
| elative | határozatképesből | határozatképesekből |
| delative | határozatképesről | határozatképesekről |
| ablative | határozatképestől | határozatképesektől |
| non-attributive possessive – singular |
határozatképesé | határozatképeseké |
| non-attributive possessive – plural |
határozatképeséi | határozatképesekéi |
Further reading
- határozatképes in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.