határozatlan
Hungarian
Etymology
From határoz (“to decide”) + -atlan (“un-, without”, privative adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhɒtaːrozɒtlɒn]
- Hyphenation: ha‧tá‧ro‧zat‧lan
- Rhymes: -ɒn
Adjective
határozatlan (comparative határozatlanabb, superlative leghatározatlanabb)
- (of objects) indefinite, uncertain, vague
- (of persons) irresolute, hesitant, undecided
- (grammar) indefinite
- határozatlan névmás ― indefinite pronoun
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | határozatlan | határozatlanok |
| accusative | határozatlant | határozatlanokat |
| dative | határozatlannak | határozatlanoknak |
| instrumental | határozatlannal | határozatlanokkal |
| causal-final | határozatlanért | határozatlanokért |
| translative | határozatlanná | határozatlanokká |
| terminative | határozatlanig | határozatlanokig |
| essive-formal | határozatlanként | határozatlanokként |
| essive-modal | határozatlanul | — |
| inessive | határozatlanban | határozatlanokban |
| superessive | határozatlanon | határozatlanokon |
| adessive | határozatlannál | határozatlanoknál |
| illative | határozatlanba | határozatlanokba |
| sublative | határozatlanra | határozatlanokra |
| allative | határozatlanhoz | határozatlanokhoz |
| elative | határozatlanból | határozatlanokból |
| delative | határozatlanról | határozatlanokról |
| ablative | határozatlantól | határozatlanoktól |
| non-attributive possessive – singular |
határozatlané | határozatlanoké |
| non-attributive possessive – plural |
határozatlanéi | határozatlanokéi |
Derived terms
- határozatlanság
Further reading
- határozatlan in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.