hidrogénkötés

Hungarian

Etymology

From hidrogén (“hydrogen”) +‎ kötés (“bond”).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhidroɡeːŋkøteːʃ]
  • Hyphenation: hid‧ro‧gén‧kö‧tés

Noun

hidrogénkötés (plural hidrogénkötések)

  1. (chemistry) hydrogen bond

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative hidrogénkötés hidrogénkötések
accusative hidrogénkötést hidrogénkötéseket
dative hidrogénkötésnek hidrogénkötéseknek
instrumental hidrogénkötéssel hidrogénkötésekkel
causal-final hidrogénkötésért hidrogénkötésekért
translative hidrogénkötéssé hidrogénkötésekké
terminative hidrogénkötésig hidrogénkötésekig
essive-formal hidrogénkötésként hidrogénkötésekként
essive-modal — —
inessive hidrogénkötésben hidrogénkötésekben
superessive hidrogénkötésen hidrogénkötéseken
adessive hidrogénkötésnél hidrogénkötéseknél
illative hidrogénkötésbe hidrogénkötésekbe
sublative hidrogénkötésre hidrogénkötésekre
allative hidrogénkötéshez hidrogénkötésekhez
elative hidrogénkötésből hidrogénkötésekből
delative hidrogénkötésről hidrogénkötésekről
ablative hidrogénkötéstől hidrogénkötésektől
non-attributive
possessive – singular 		hidrogénkötésé hidrogénkötéseké
non-attributive
possessive – plural 		hidrogénkötéséi hidrogénkötésekéi
Possessive forms of hidrogénkötés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hidrogénkötésem hidrogénkötéseim
2nd person sing. hidrogénkötésed hidrogénkötéseid
3rd person sing. hidrogénkötése hidrogénkötései
1st person plural hidrogénkötésünk hidrogénkötéseink
2nd person plural hidrogénkötésetek hidrogénkötéseitek
3rd person plural hidrogénkötésük hidrogénkötéseik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.