hitelező
Hungarian
Etymology
hitelez + -ő
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhitɛlɛzøː]
- Hyphenation: hi‧te‧le‧ző
- Rhymes: -zøː
Participle
hitelező
- present participle of hitelez
Noun
hitelező (plural hitelezők)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | hitelező | hitelezők |
| accusative | hitelezőt | hitelezőket |
| dative | hitelezőnek | hitelezőknek |
| instrumental | hitelezővel | hitelezőkkel |
| causal-final | hitelezőért | hitelezőkért |
| translative | hitelezővé | hitelezőkké |
| terminative | hitelezőig | hitelezőkig |
| essive-formal | hitelezőként | hitelezőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hitelezőben | hitelezőkben |
| superessive | hitelezőn | hitelezőkön |
| adessive | hitelezőnél | hitelezőknél |
| illative | hitelezőbe | hitelezőkbe |
| sublative | hitelezőre | hitelezőkre |
| allative | hitelezőhöz | hitelezőkhöz |
| elative | hitelezőből | hitelezőkből |
| delative | hitelezőről | hitelezőkről |
| ablative | hitelezőtől | hitelezőktől |
| non-attributive possessive – singular |
hitelezőé | hitelezőké |
| non-attributive possessive – plural |
hitelezőéi | hitelezőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | hitelezőm | hitelezőim |
| 2nd person sing. | hiteleződ | hitelezőid |
| 3rd person sing. | hitelezője | hitelezői |
| 1st person plural | hitelezőnk | hitelezőink |
| 2nd person plural | hitelezőtök | hitelezőitek |
| 3rd person plural | hitelezőjük | hitelezőik |
Further reading
- hitelező in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.