hitelképes
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhitɛlkeːpɛʃ]
- Hyphenation: hi‧tel‧ké‧pes
Adjective
hitelképes (comparative hitelképesebb, superlative leghitelképesebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | hitelképes | hitelképesek |
| accusative | hitelképeset hitelképest |
hitelképeseket |
| dative | hitelképesnek | hitelképeseknek |
| instrumental | hitelképessel | hitelképesekkel |
| causal-final | hitelképesért | hitelképesekért |
| translative | hitelképessé | hitelképesekké |
| terminative | hitelképesig | hitelképesekig |
| essive-formal | hitelképesként | hitelképesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hitelképesben | hitelképesekben |
| superessive | hitelképesen | hitelképeseken |
| adessive | hitelképesnél | hitelképeseknél |
| illative | hitelképesbe | hitelképesekbe |
| sublative | hitelképesre | hitelképesekre |
| allative | hitelképeshez | hitelképesekhez |
| elative | hitelképesből | hitelképesekből |
| delative | hitelképesről | hitelképesekről |
| ablative | hitelképestől | hitelképesektől |
| non-attributive possessive – singular |
hitelképesé | hitelképeseké |
| non-attributive possessive – plural |
hitelképeséi | hitelképesekéi |
Derived terms
Further reading
- hitelképes in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.