holtbiztos
Hungarian
Etymology
holt- (“totally”) + biztos (“certain”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈholdbistoʃ]
- Hyphenation: holt‧biz‧tos
- Rhymes: -oʃ
Adjective
holtbiztos (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | holtbiztos | holtbiztosak |
| accusative | holtbiztosat | holtbiztosakat |
| dative | holtbiztosnak | holtbiztosaknak |
| instrumental | holtbiztossal | holtbiztosakkal |
| causal-final | holtbiztosért | holtbiztosakért |
| translative | holtbiztossá | holtbiztosakká |
| terminative | holtbiztosig | holtbiztosakig |
| essive-formal | holtbiztosként | holtbiztosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | holtbiztosban | holtbiztosakban |
| superessive | holtbiztoson | holtbiztosakon |
| adessive | holtbiztosnál | holtbiztosaknál |
| illative | holtbiztosba | holtbiztosakba |
| sublative | holtbiztosra | holtbiztosakra |
| allative | holtbiztoshoz | holtbiztosakhoz |
| elative | holtbiztosból | holtbiztosakból |
| delative | holtbiztosról | holtbiztosakról |
| ablative | holtbiztostól | holtbiztosaktól |
| non-attributive possessive – singular |
holtbiztosé | holtbiztosaké |
| non-attributive possessive – plural |
holtbiztoséi | holtbiztosakéi |
Further reading
- holtbiztos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.