hozzáértő
Hungarian
Etymology
From hozzá + értő, from ért (“to understand”) + -ő (present-participle suffix).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhozːaːjeːrtøː]
- Hyphenation: hoz‧zá‧ér‧tő
- Rhymes: -tøː
Adjective
hozzáértő (comparative hozzáértőbb, superlative leghozzáértőbb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | hozzáértő | hozzáértők hozzáértőek |
| accusative | hozzáértőt | hozzáértőket hozzáértőeket |
| dative | hozzáértőnek | hozzáértőknek hozzáértőeknek |
| instrumental | hozzáértővel | hozzáértőkkel hozzáértőekkel |
| causal-final | hozzáértőért | hozzáértőkért hozzáértőekért |
| translative | hozzáértővé | hozzáértőkké hozzáértőekké |
| terminative | hozzáértőig | hozzáértőkig hozzáértőekig |
| essive-formal | hozzáértőként | hozzáértőkként hozzáértőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hozzáértőben | hozzáértőkben hozzáértőekben |
| superessive | hozzáértőn | hozzáértőkön hozzáértőeken |
| adessive | hozzáértőnél | hozzáértőknél hozzáértőeknél |
| illative | hozzáértőbe | hozzáértőkbe hozzáértőekbe |
| sublative | hozzáértőre | hozzáértőkre hozzáértőekre |
| allative | hozzáértőhöz | hozzáértőkhöz hozzáértőekhez |
| elative | hozzáértőből | hozzáértőkből hozzáértőekből |
| delative | hozzáértőről | hozzáértőkről hozzáértőekről |
| ablative | hozzáértőtől | hozzáértőktől hozzáértőektől |
| non-attributive possessive – singular |
hozzáértőé | hozzáértőké hozzáértőeké |
| non-attributive possessive – plural |
hozzáértőéi | hozzáértőkéi hozzáértőekéi |
Derived terms
- hozzáértően
Related terms
References
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- hozzáértő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.