iatrokémia
See also: iatrokemia
Hungarian
Alternative forms
- jatrokémia
Etymology
From scientific Latin iatrochemia, from Ancient Greek ἰατρός (iatrós, “doctor”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈijɒtrokeːmijɒ]
- Hyphenation: iat‧ro‧ké‧mia
- Rhymes: -jɒ
Noun
iatrokémia (usually uncountable, plural iatrokémiák)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | iatrokémia | iatrokémiák |
| accusative | iatrokémiát | iatrokémiákat |
| dative | iatrokémiának | iatrokémiáknak |
| instrumental | iatrokémiával | iatrokémiákkal |
| causal-final | iatrokémiáért | iatrokémiákért |
| translative | iatrokémiává | iatrokémiákká |
| terminative | iatrokémiáig | iatrokémiákig |
| essive-formal | iatrokémiaként | iatrokémiákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | iatrokémiában | iatrokémiákban |
| superessive | iatrokémián | iatrokémiákon |
| adessive | iatrokémiánál | iatrokémiáknál |
| illative | iatrokémiába | iatrokémiákba |
| sublative | iatrokémiára | iatrokémiákra |
| allative | iatrokémiához | iatrokémiákhoz |
| elative | iatrokémiából | iatrokémiákból |
| delative | iatrokémiáról | iatrokémiákról |
| ablative | iatrokémiától | iatrokémiáktól |
| non-attributive possessive – singular |
iatrokémiáé | iatrokémiáké |
| non-attributive possessive – plural |
iatrokémiáéi | iatrokémiákéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | iatrokémiám | iatrokémiáim |
| 2nd person sing. | iatrokémiád | iatrokémiáid |
| 3rd person sing. | iatrokémiája | iatrokémiái |
| 1st person plural | iatrokémiánk | iatrokémiáink |
| 2nd person plural | iatrokémiátok | iatrokémiáitok |
| 3rd person plural | iatrokémiájuk | iatrokémiáik |
Derived terms
- iatrokémiai
Related terms
- iatrokémikus
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN