időzítés

Hungarian

From időzít (“to time”) +‎ -és (noun-forming suffix).

időzítés (plural időzítések)

timing (the regulation of the pace of e.g. an athletic race, the speed of an engine, the delivery of a joke, or the occurrence of a series of events)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	időzítés	időzítések
accusative	időzítést	időzítéseket
dative	időzítésnek	időzítéseknek
instrumental	időzítéssel	időzítésekkel
causal-final	időzítésért	időzítésekért
translative	időzítéssé	időzítésekké
terminative	időzítésig	időzítésekig
essive-formal	időzítésként	időzítésekként
essive-modal	időzítésül	—
inessive	időzítésben	időzítésekben
superessive	időzítésen	időzítéseken
adessive	időzítésnél	időzítéseknél
illative	időzítésbe	időzítésekbe
sublative	időzítésre	időzítésekre
allative	időzítéshez	időzítésekhez
elative	időzítésből	időzítésekből
delative	időzítésről	időzítésekről
ablative	időzítéstől	időzítésektől
non-attributive possessive – singular	időzítésé	időzítéseké
non-attributive possessive – plural	időzítéséi	időzítésekéi