indiszponált
Hungarian
Etymology
Borrowed from German indisponiert (“indisposed”), formed with the verb-forming suffix -ál and the past-participle suffix -t.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈindisponaːlt]
- Hyphenation: in‧disz‧po‧nált
- Rhymes: -aːlt
Adjective
indiszponált (comparative indiszponáltabb, superlative legindiszponáltabb)
- (higher register) indisposed, off-color, out of sorts; downhearted, depressed
- Synonyms: gyengélkedő, lehangolt
- (higher register) out of form, below par, unable to give one's best
- Synonym: rossz napja van (literally “to have a bad day”)
- 2024 August 1, Attila Ághassi, quoting Áron Szilágyi, “Szilágyi Áron: Az egyéni betli, bukás, egyes, a csapatversenyre négyest adok”, in Telex[1]:
- Én ezt sokszor hangoztatom, hogy a vívóverseny ilyen. Egyszerűen picit indiszponált voltam, az ellenfelem pedig fantasztikusan vívott. Nem akarom magamat felmenteni, mert teljes betli volt. Ha azt kellene osztályoznom, az egyes. Bukás.
- (please add an English translation of this quotation)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | indiszponált | indiszponáltak |
| accusative | indiszponáltat | indiszponáltakat |
| dative | indiszponáltnak | indiszponáltaknak |
| instrumental | indiszponálttal | indiszponáltakkal |
| causal-final | indiszponáltért | indiszponáltakért |
| translative | indiszponálttá | indiszponáltakká |
| terminative | indiszponáltig | indiszponáltakig |
| essive-formal | indiszponáltként | indiszponáltakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | indiszponáltban | indiszponáltakban |
| superessive | indiszponálton | indiszponáltakon |
| adessive | indiszponáltnál | indiszponáltaknál |
| illative | indiszponáltba | indiszponáltakba |
| sublative | indiszponáltra | indiszponáltakra |
| allative | indiszponálthoz | indiszponáltakhoz |
| elative | indiszponáltból | indiszponáltakból |
| delative | indiszponáltról | indiszponáltakról |
| ablative | indiszponálttól | indiszponáltaktól |
| non-attributive possessive – singular |
indiszponálté | indiszponáltaké |
| non-attributive possessive – plural |
indiszponáltéi | indiszponáltakéi |
Derived terms
- indiszponáltan
- indiszponáltság
Related terms
- indiszponál
- indiszpozíció
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
- indiszponált in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.