ironikusabb

Hungarian

Etymology

ironikus +‎ -abb

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈironikuʃɒbː]
  • Hyphenation: iro‧ni‧ku‧sabb

Adjective

ironikusabb

  1. comparative degree of ironikus

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative ironikusabb ironikusabbak
accusative ironikusabbat ironikusabbakat
dative ironikusabbnak ironikusabbaknak
instrumental ironikusabbal ironikusabbakkal
causal-final ironikusabbért ironikusabbakért
translative ironikusabbá ironikusabbakká
terminative ironikusabbig ironikusabbakig
essive-formal ironikusabbként ironikusabbakként
essive-modal ironikusabbul —
inessive ironikusabban ironikusabbakban
superessive ironikusabbon ironikusabbakon
adessive ironikusabbnál ironikusabbaknál
illative ironikusabba ironikusabbakba
sublative ironikusabbra ironikusabbakra
allative ironikusabbhoz ironikusabbakhoz
elative ironikusabból ironikusabbakból
delative ironikusabbról ironikusabbakról
ablative ironikusabbtól ironikusabbaktól
non-attributive
possessive – singular 		ironikusabbé ironikusabbaké
non-attributive
possessive – plural 		ironikusabbéi ironikusabbakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.