izolált

Hungarian

Etymology

izolál (“to isolate”) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈizolaːlt]
  • Hyphenation: izo‧lált
  • Rhymes: -aːlt

Verb

izolált

  1. third-person singular indicative past indefinite of izolál

Participle

izolált

  1. past participle of izolál

Adjective

izolált (comparative izoláltabb, superlative legizoláltabb)

  1. isolated

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative izolált izoláltak
accusative izoláltat izoláltakat
dative izoláltnak izoláltaknak
instrumental izolálttal izoláltakkal
causal-final izoláltért izoláltakért
translative izolálttá izoláltakká
terminative izoláltig izoláltakig
essive-formal izoláltként izoláltakként
essive-modal — —
inessive izoláltban izoláltakban
superessive izolálton izoláltakon
adessive izoláltnál izoláltaknál
illative izoláltba izoláltakba
sublative izoláltra izoláltakra
allative izolálthoz izoláltakhoz
elative izoláltból izoláltakból
delative izoláltról izoláltakról
ablative izolálttól izoláltaktól
non-attributive
possessive – singular 		izolálté izoláltaké
non-attributive
possessive – plural 		izoláltéi izoláltakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.