jóféle
Hungarian
Etymology
From jó (“good”) + -féle (“kind, type”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈjoːfeːlɛ]
- Hyphenation: jó‧fé‧le
- Rhymes: -lɛ
Adjective
jóféle (comparative jófélébb, superlative legjófélébb)
- first-rate, excellent (of a good quality)
- Synonym: jófajta
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | jóféle | jófélék |
| accusative | jófélét | jóféléket |
| dative | jófélének | jóféléknek |
| instrumental | jófélével | jófélékkel |
| causal-final | jóféléért | jófélékért |
| translative | jófélévé | jófélékké |
| terminative | jóféléig | jófélékig |
| essive-formal | jóféleként | jófélékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | jófélében | jófélékben |
| superessive | jófélén | jóféléken |
| adessive | jófélénél | jóféléknél |
| illative | jófélébe | jófélékbe |
| sublative | jófélére | jófélékre |
| allative | jóféléhez | jófélékhez |
| elative | jóféléből | jófélékből |
| delative | jóféléről | jófélékről |
| ablative | jófélétől | jóféléktől |
| non-attributive possessive – singular |
jóféléé | jóféléké |
| non-attributive possessive – plural |
jófélééi | jófélékéi |
Further reading
- jóféle in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.