jóhiszemű
Hungarian
Etymology
From jó (“good”) + hiszemű, with the suffix -ű added to the rare lexicalized noun form hiszem of the verb hisz (“to believe”), compare abban a hiszemben, hogy… (“in the belief that…”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈjoːɦisɛmyː]
- Hyphenation: jó‧hi‧sze‧mű
- Rhymes: -myː
Adjective
jóhiszemű (comparative jóhiszeműbb or jobb hiszemű, superlative legjóhiszeműbb or legjobb hiszemű)
- sincere, honest, genuine, bona fide (assuming good intentions or a good outcome)
- well-intentioned, well-meaning
- Synonyms: jóindulatú, jóakaratú, jó szándékú
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | jóhiszemű | jóhiszeműek |
| accusative | jóhiszeműt | jóhiszeműeket |
| dative | jóhiszeműnek | jóhiszeműeknek |
| instrumental | jóhiszeművel | jóhiszeműekkel |
| causal-final | jóhiszeműért | jóhiszeműekért |
| translative | jóhiszeművé | jóhiszeműekké |
| terminative | jóhiszeműig | jóhiszeműekig |
| essive-formal | jóhiszeműként | jóhiszeműekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | jóhiszeműben | jóhiszeműekben |
| superessive | jóhiszeműn | jóhiszeműeken |
| adessive | jóhiszeműnél | jóhiszeműeknél |
| illative | jóhiszeműbe | jóhiszeműekbe |
| sublative | jóhiszeműre | jóhiszeműekre |
| allative | jóhiszeműhöz | jóhiszeműekhez |
| elative | jóhiszeműből | jóhiszeműekből |
| delative | jóhiszeműről | jóhiszeműekről |
| ablative | jóhiszeműtől | jóhiszeműektől |
| non-attributive possessive – singular |
jóhiszeműé | jóhiszeműeké |
| non-attributive possessive – plural |
jóhiszeműéi | jóhiszeműekéi |
Derived terms
- jóhiszeműen
- jóhiszeműség
References
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- jóhiszemű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.