jelelés

Hungarian

Etymology

jelel +‎ -és

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈjɛlɛleːʃ]
  • Hyphenation: je‧le‧lés

Noun

jelelés (plural jelelések)

  1. signing, sign language (communication through gestures)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jelelés jelelések
accusative jelelést jeleléseket
dative jelelésnek jeleléseknek
instrumental jeleléssel jelelésekkel
causal-final jelelésért jelelésekért
translative jeleléssé jelelésekké
terminative jelelésig jelelésekig
essive-formal jelelésként jelelésekként
essive-modal — —
inessive jelelésben jelelésekben
superessive jelelésen jeleléseken
adessive jelelésnél jeleléseknél
illative jelelésbe jelelésekbe
sublative jelelésre jelelésekre
allative jeleléshez jelelésekhez
elative jelelésből jelelésekből
delative jelelésről jelelésekről
ablative jeleléstől jelelésektől
non-attributive
possessive – singular 		jelelésé jeleléseké
non-attributive
possessive – plural 		jeleléséi jelelésekéi
Possessive forms of jelelés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jelelésem jeleléseim
2nd person sing. jelelésed jeleléseid
3rd person sing. jelelése jelelései
1st person plural jelelésünk jeleléseink
2nd person plural jelelésetek jeleléseitek
3rd person plural jelelésük jeleléseik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.