jelenít

Hungarian

Etymology

jelen (present, adjective) +‎ -ít (causative verb-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈjɛlɛniːt]
  • Hyphenation: je‧le‧nít
  • Rhymes: -iːt

Verb

jelenít

  1. (transitive, archaic, rare) to display, represent, bring someone or something to the present (to make someone or something appear to the observer or listener as if it were really present and happening in the present tense)

Usage notes

This form only occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

Conjugation

Conjugation of jelenít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. jelenítek jelenítesz jelenít jelenítünk jelenítetek jelenítenek
def. jelenítem jeleníted jeleníti jelenítjük jelenítitek jelenítik
2nd obj jelenítelek
past indef. jelenítettem jelenítettél jelenített jelenítettünk jelenítettetek jelenítettek
def. jelenítettem jelenítetted jelenítette jelenítettük jelenítettétek jelenítették
2nd obj jelenítettelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. jeleníteni fog.
archaic
preterite
indef. jeleníték jelenítél jeleníte jeleníténk jelenítétek jelenítének
def. jelenítém jelenítéd jeleníté jeleníténk jelenítétek jeleníték
2nd obj jelenítélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. jelenít vala, jelenített vala/volt.
archaic future indef. jelenítendek jelenítendesz jelenítend jelenítendünk jelenítendetek jelenítendenek
def. jelenítendem jelenítended jelenítendi jelenítendjük jelenítenditek jelenítendik
2nd obj jelenítendelek
condi­tional pre­sent indef. jelenítenék jelenítenél jelenítene jelenítenénk jelenítenétek jelenítenének
def. jeleníteném jelenítenéd jelenítené jelenítenénk
(or jelenítenők)
jelenítenétek jelenítenék
2nd obj jelenítenélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. jelenített volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. jelenítsek jeleníts or
jelenítsél
jelenítsen jelenítsünk jelenítsetek jelenítsenek
def. jelenítsem jelenítsd or
jelenítsed
jelenítse jelenítsük jelenítsétek jelenítsék
2nd obj jelenítselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. jelenített légyen
infinitive jeleníteni jelenítenem jelenítened jelenítenie jelenítenünk jelenítenetek jeleníteniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
jelenítés jelenítő jelenített jelenítendő jelenítve (jelenítvén) jeleníttet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of jelenít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. jeleníthetek jeleníthetsz jeleníthet jeleníthetünk jeleníthettek jeleníthetnek
def. jeleníthetem jelenítheted jelenítheti jeleníthetjük jeleníthetitek jeleníthetik
2nd obj jeleníthetlek
past indef. jeleníthettem jeleníthettél jeleníthetett jeleníthettünk jeleníthettetek jeleníthettek
def. jeleníthettem jeleníthetted jeleníthette jeleníthettük jeleníthettétek jeleníthették
2nd obj jeleníthettelek
archaic
preterite
indef. jelenítheték jeleníthetél jeleníthete jelenítheténk jeleníthetétek jeleníthetének
def. jeleníthetém jeleníthetéd jelenítheté jelenítheténk jeleníthetétek jelenítheték
2nd obj jeleníthetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. jeleníthet vala, jeleníthetett vala/volt.
archaic future indef. jeleníthetendek
or jelenítandhatok
jeleníthetendesz
or jelenítandhatsz
jeleníthetend
or jelenítandhat
jeleníthetendünk
or jelenítandhatunk
jeleníthetendetek
or jelenítandhattok
jeleníthetendenek
or jelenítandhatnak
def. jeleníthetendem
or jelenítandhatom
jeleníthetended
or jelenítandhatod
jeleníthetendi
or jelenítandhatja
jeleníthetendjük
or jelenítandhatjuk
jeleníthetenditek
or jelenítandhatjátok
jeleníthetendik
or jelenítandhatják
2nd obj jeleníthetendelek
or jelenítandhatlak
condi­tional pre­sent indef. jeleníthetnék jeleníthetnél jeleníthetne jeleníthetnénk jeleníthetnétek jeleníthetnének
def. jeleníthetném jeleníthetnéd jeleníthetné jeleníthetnénk
(or jeleníthetnők)
jeleníthetnétek jeleníthetnék
2nd obj jeleníthetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. jeleníthetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. jeleníthessek jeleníthess or
jeleníthessél
jeleníthessen jeleníthessünk jeleníthessetek jeleníthessenek
def. jeleníthessem jeleníthesd or
jeleníthessed
jeleníthesse jeleníthessük jeleníthessétek jeleníthessék
2nd obj jeleníthesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. jeleníthetett légyen
infinitive (jeleníthetni) (jeleníthetnem) (jeleníthetned) (jeleníthetnie) (jeleníthetnünk) (jeleníthetnetek) (jeleníthetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
jeleníthető jeleníthetetlen (jeleníthetve / jeleníthetvén)

Derived terms

Further reading