kényszerű
Hungarian
Etymology
From kényszer (“compulsion, force, duress”) + -ű (adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːɲsɛryː]
- Hyphenation: kény‧sze‧rű
- Rhymes: -ryː
Adjective
kényszerű (comparative kényszerűbb, superlative legkényszerűbb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kényszerű | kényszerűek |
| accusative | kényszerűt | kényszerűeket |
| dative | kényszerűnek | kényszerűeknek |
| instrumental | kényszerűvel | kényszerűekkel |
| causal-final | kényszerűért | kényszerűekért |
| translative | kényszerűvé | kényszerűekké |
| terminative | kényszerűig | kényszerűekig |
| essive-formal | kényszerűként | kényszerűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kényszerűben | kényszerűekben |
| superessive | kényszerűn | kényszerűeken |
| adessive | kényszerűnél | kényszerűeknél |
| illative | kényszerűbe | kényszerűekbe |
| sublative | kényszerűre | kényszerűekre |
| allative | kényszerűhöz | kényszerűekhez |
| elative | kényszerűből | kényszerűekből |
| delative | kényszerűről | kényszerűekről |
| ablative | kényszerűtől | kényszerűektől |
| non-attributive possessive – singular |
kényszerűé | kényszerűeké |
| non-attributive possessive – plural |
kényszerűéi | kényszerűekéi |
Derived terms
- kényszerűen
- kényszerűség
Further reading
- kényszerű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.