kérés
Hungarian
Etymology
kér (“to ask, request”) + -és (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːreːʃ]
Audio: (file) - Hyphenation: ké‧rés
- Rhymes: -eːʃ
Noun
kérés (plural kérések)
- (chiefly in phrases) verbal noun of kér: request (the act of requesting)
- 1944, László Nagy, Adjon az Isten (’May God give’)
- nekem a kérés / nagy szégyen / adjon úgyis, ha / nem kérem.
- For me, requesting is a big shame; may he [God] give even if I don’t ask him.
- 1944, László Nagy, Adjon az Isten (’May God give’)
- request (the purpose or content of the request)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kérés | kérések |
| accusative | kérést | kéréseket |
| dative | kérésnek | kéréseknek |
| instrumental | kéréssel | kérésekkel |
| causal-final | kérésért | kérésekért |
| translative | kéréssé | kérésekké |
| terminative | kérésig | kérésekig |
| essive-formal | kérésként | kérésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kérésben | kérésekben |
| superessive | kérésen | kéréseken |
| adessive | kérésnél | kéréseknél |
| illative | kérésbe | kérésekbe |
| sublative | kérésre | kérésekre |
| allative | kéréshez | kérésekhez |
| elative | kérésből | kérésekből |
| delative | kérésről | kérésekről |
| ablative | kéréstől | kérésektől |
| non-attributive possessive – singular |
kérésé | kéréseké |
| non-attributive possessive – plural |
kéréséi | kérésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kérésem | kéréseim |
| 2nd person sing. | kérésed | kéréseid |
| 3rd person sing. | kérése | kérései |
| 1st person plural | kérésünk | kéréseink |
| 2nd person plural | kérésetek | kéréseitek |
| 3rd person plural | kérésük | kéréseik |
Further reading
- kérés in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.