kérészéletű
Hungarian
Etymology
kérész (“mayfly”) + életű (“of …… life”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːreːseːlɛtyː]
- Hyphenation: ké‧rész‧é‧le‧tű
- Rhymes: -tyː
Adjective
kérészéletű (comparative kérészéletűbb, superlative legkérészéletűbb)
- ephemeral (lasting for a short period of time)
- Synonym: tiszavirág-életű
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kérészéletű | kérészéletűek |
| accusative | kérészéletűt | kérészéletűeket |
| dative | kérészéletűnek | kérészéletűeknek |
| instrumental | kérészéletűvel | kérészéletűekkel |
| causal-final | kérészéletűért | kérészéletűekért |
| translative | kérészéletűvé | kérészéletűekké |
| terminative | kérészéletűig | kérészéletűekig |
| essive-formal | kérészéletűként | kérészéletűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kérészéletűben | kérészéletűekben |
| superessive | kérészéletűn | kérészéletűeken |
| adessive | kérészéletűnél | kérészéletűeknél |
| illative | kérészéletűbe | kérészéletűekbe |
| sublative | kérészéletűre | kérészéletűekre |
| allative | kérészéletűhöz | kérészéletűekhez |
| elative | kérészéletűből | kérészéletűekből |
| delative | kérészéletűről | kérészéletűekről |
| ablative | kérészéletűtől | kérészéletűektől |
| non-attributive possessive – singular |
kérészéletűé | kérészéletűeké |
| non-attributive possessive – plural |
kérészéletűéi | kérészéletűekéi |
Further reading
- (at the third sense, written in two words) kérész in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.