kérelmező
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːrɛlmɛzøː]
- Hyphenation: ké‧rel‧me‧ző
- Rhymes: -zøː
Participle
kérelmező
- present participle of kérelmez
Noun
kérelmező (plural kérelmezők)
- petitioner, applicant (one who makes a request)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kérelmező | kérelmezők |
| accusative | kérelmezőt | kérelmezőket |
| dative | kérelmezőnek | kérelmezőknek |
| instrumental | kérelmezővel | kérelmezőkkel |
| causal-final | kérelmezőért | kérelmezőkért |
| translative | kérelmezővé | kérelmezőkké |
| terminative | kérelmezőig | kérelmezőkig |
| essive-formal | kérelmezőként | kérelmezőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kérelmezőben | kérelmezőkben |
| superessive | kérelmezőn | kérelmezőkön |
| adessive | kérelmezőnél | kérelmezőknél |
| illative | kérelmezőbe | kérelmezőkbe |
| sublative | kérelmezőre | kérelmezőkre |
| allative | kérelmezőhöz | kérelmezőkhöz |
| elative | kérelmezőből | kérelmezőkből |
| delative | kérelmezőről | kérelmezőkről |
| ablative | kérelmezőtől | kérelmezőktől |
| non-attributive possessive – singular |
kérelmezőé | kérelmezőké |
| non-attributive possessive – plural |
kérelmezőéi | kérelmezőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kérelmezőm | kérelmezőim |
| 2nd person sing. | kérelmeződ | kérelmezőid |
| 3rd person sing. | kérelmezője | kérelmezői |
| 1st person plural | kérelmezőnk | kérelmezőink |
| 2nd person plural | kérelmezőtök | kérelmezőitek |
| 3rd person plural | kérelmezőjük | kérelmezőik |
Further reading
- kérelmező in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.