késés
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːʃeːʃ]
- Hyphenation: ké‧sés
- Rhymes: -eːʃ
Noun
késés (plural késések)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | késés | késések |
| accusative | késést | késéseket |
| dative | késésnek | késéseknek |
| instrumental | késéssel | késésekkel |
| causal-final | késésért | késésekért |
| translative | késéssé | késésekké |
| terminative | késésig | késésekig |
| essive-formal | késésként | késésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | késésben | késésekben |
| superessive | késésen | késéseken |
| adessive | késésnél | késéseknél |
| illative | késésbe | késésekbe |
| sublative | késésre | késésekre |
| allative | késéshez | késésekhez |
| elative | késésből | késésekből |
| delative | késésről | késésekről |
| ablative | késéstől | késésektől |
| non-attributive possessive – singular |
késésé | késéseké |
| non-attributive possessive – plural |
késéséi | késésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | késésem | késéseim |
| 2nd person sing. | késésed | késéseid |
| 3rd person sing. | késése | késései |
| 1st person plural | késésünk | késéseink |
| 2nd person plural | késésetek | késéseitek |
| 3rd person plural | késésük | késéseik |
Further reading
- késés in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.