kételkedés
Hungarian
Etymology
kételkedik + -és
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːtɛlkɛdeːʃ]
- Hyphenation: ké‧tel‧ke‧dés
Noun
kételkedés (usually uncountable, plural kételkedések)
- verbal noun of kételkedik: doubt
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kételkedés | kételkedések |
| accusative | kételkedést | kételkedéseket |
| dative | kételkedésnek | kételkedéseknek |
| instrumental | kételkedéssel | kételkedésekkel |
| causal-final | kételkedésért | kételkedésekért |
| translative | kételkedéssé | kételkedésekké |
| terminative | kételkedésig | kételkedésekig |
| essive-formal | kételkedésként | kételkedésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kételkedésben | kételkedésekben |
| superessive | kételkedésen | kételkedéseken |
| adessive | kételkedésnél | kételkedéseknél |
| illative | kételkedésbe | kételkedésekbe |
| sublative | kételkedésre | kételkedésekre |
| allative | kételkedéshez | kételkedésekhez |
| elative | kételkedésből | kételkedésekből |
| delative | kételkedésről | kételkedésekről |
| ablative | kételkedéstől | kételkedésektől |
| non-attributive possessive – singular |
kételkedésé | kételkedéseké |
| non-attributive possessive – plural |
kételkedéséi | kételkedésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kételkedésem | kételkedéseim |
| 2nd person sing. | kételkedésed | kételkedéseid |
| 3rd person sing. | kételkedése | kételkedései |
| 1st person plural | kételkedésünk | kételkedéseink |
| 2nd person plural | kételkedésetek | kételkedéseitek |
| 3rd person plural | kételkedésük | kételkedéseik |
Further reading
- kételkedés in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.