kétséges
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːt͡ʃːeːɡɛʃ]
- Hyphenation: két‧sé‧ges
- Rhymes: -ɛʃ
Adjective
kétséges (comparative kétségesebb, superlative legkétségesebb)
- doubtful (subject to, or causing doubt; undecided or of uncertain outcome)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kétséges | kétségesek |
| accusative | kétségeset kétségest |
kétségeseket |
| dative | kétségesnek | kétségeseknek |
| instrumental | kétségessel | kétségesekkel |
| causal-final | kétségesért | kétségesekért |
| translative | kétségessé | kétségesekké |
| terminative | kétségesig | kétségesekig |
| essive-formal | kétségesként | kétségesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kétségesben | kétségesekben |
| superessive | kétségesen | kétségeseken |
| adessive | kétségesnél | kétségeseknél |
| illative | kétségesbe | kétségesekbe |
| sublative | kétségesre | kétségesekre |
| allative | kétségeshez | kétségesekhez |
| elative | kétségesből | kétségesekből |
| delative | kétségesről | kétségesekről |
| ablative | kétségestől | kétségesektől |
| non-attributive possessive – singular |
kétségesé | kétségeseké |
| non-attributive possessive – plural |
kétségeséi | kétségesekéi |
Further reading
- kétséges in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.