kíméletlen
Hungarian
Etymology
From kímél (“to be considerate/careful about something or someone”) + -etlen (“-less, without”, privative adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkiːmeːlɛtlɛn]
- Hyphenation: kí‧mé‧let‧len
- Rhymes: -ɛn
Adjective
kíméletlen (comparative kíméletlenebb, superlative legkíméletlenebb)
- cruel, relentless, ruthless, pitiless (without pity or compassion; to someone: -val/-vel)
- cutthroat, breakneck, ruthless (ruthlessly competitive, for something: -ért)
- Kíméletlen verseny folyik a hatalomért. ― There is a ruthless competition for power.
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kíméletlen | kíméletlenek |
| accusative | kíméletlent | kíméletleneket |
| dative | kíméletlennek | kíméletleneknek |
| instrumental | kíméletlennel | kíméletlenekkel |
| causal-final | kíméletlenért | kíméletlenekért |
| translative | kíméletlenné | kíméletlenekké |
| terminative | kíméletlenig | kíméletlenekig |
| essive-formal | kíméletlenként | kíméletlenekként |
| essive-modal | kíméletlenül | — |
| inessive | kíméletlenben | kíméletlenekben |
| superessive | kíméletlenen | kíméletleneken |
| adessive | kíméletlennél | kíméletleneknél |
| illative | kíméletlenbe | kíméletlenekbe |
| sublative | kíméletlenre | kíméletlenekre |
| allative | kíméletlenhez | kíméletlenekhez |
| elative | kíméletlenből | kíméletlenekből |
| delative | kíméletlenről | kíméletlenekről |
| ablative | kíméletlentől | kíméletlenektől |
| non-attributive possessive – singular |
kíméletlené | kíméletleneké |
| non-attributive possessive – plural |
kíméletlenéi | kíméletlenekéi |
Derived terms
- kíméletlenség
Further reading
- kíméletlen in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.