kínszenvedés
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkiːnsɛɱvɛdeːʃ]
- Hyphenation: kín‧szen‧ve‧dés
Noun
kínszenvedés (plural kínszenvedések)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kínszenvedés | kínszenvedések |
| accusative | kínszenvedést | kínszenvedéseket |
| dative | kínszenvedésnek | kínszenvedéseknek |
| instrumental | kínszenvedéssel | kínszenvedésekkel |
| causal-final | kínszenvedésért | kínszenvedésekért |
| translative | kínszenvedéssé | kínszenvedésekké |
| terminative | kínszenvedésig | kínszenvedésekig |
| essive-formal | kínszenvedésként | kínszenvedésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kínszenvedésben | kínszenvedésekben |
| superessive | kínszenvedésen | kínszenvedéseken |
| adessive | kínszenvedésnél | kínszenvedéseknél |
| illative | kínszenvedésbe | kínszenvedésekbe |
| sublative | kínszenvedésre | kínszenvedésekre |
| allative | kínszenvedéshez | kínszenvedésekhez |
| elative | kínszenvedésből | kínszenvedésekből |
| delative | kínszenvedésről | kínszenvedésekről |
| ablative | kínszenvedéstől | kínszenvedésektől |
| non-attributive possessive – singular |
kínszenvedésé | kínszenvedéseké |
| non-attributive possessive – plural |
kínszenvedéséi | kínszenvedésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kínszenvedésem | kínszenvedéseim |
| 2nd person sing. | kínszenvedésed | kínszenvedéseid |
| 3rd person sing. | kínszenvedése | kínszenvedései |
| 1st person plural | kínszenvedésünk | kínszenvedéseink |
| 2nd person plural | kínszenvedésetek | kínszenvedéseitek |
| 3rd person plural | kínszenvedésük | kínszenvedéseik |
Further reading
- kínszenvedés in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.