kívánatos
Hungarian
Etymology
kívánat (“demand, wish”) + -os (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkiːvaːnɒtoʃ]
- Hyphenation: kí‧vá‧na‧tos
- Rhymes: -oʃ
Adjective
kívánatos (comparative kívánatosabb, superlative legkívánatosabb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kívánatos | kívánatosak |
| accusative | kívánatost kívánatosat |
kívánatosakat |
| dative | kívánatosnak | kívánatosaknak |
| instrumental | kívánatossal | kívánatosakkal |
| causal-final | kívánatosért | kívánatosakért |
| translative | kívánatossá | kívánatosakká |
| terminative | kívánatosig | kívánatosakig |
| essive-formal | kívánatosként | kívánatosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kívánatosban | kívánatosakban |
| superessive | kívánatoson | kívánatosakon |
| adessive | kívánatosnál | kívánatosaknál |
| illative | kívánatosba | kívánatosakba |
| sublative | kívánatosra | kívánatosakra |
| allative | kívánatoshoz | kívánatosakhoz |
| elative | kívánatosból | kívánatosakból |
| delative | kívánatosról | kívánatosakról |
| ablative | kívánatostól | kívánatosaktól |
| non-attributive possessive – singular |
kívánatosé | kívánatosaké |
| non-attributive possessive – plural |
kívánatoséi | kívánatosakéi |
Derived terms
- kívánatosan
- kívánatosság
Compound words
Further reading
- kívánatos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.