költészet
Hungarian
Etymology
költ (“to compose poetry”) + -észet (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkølteːsɛt]
- Hyphenation: köl‧té‧szet
- Rhymes: -ɛt
Noun
költészet (plural költészetek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | költészet | költészetek |
| accusative | költészetet | költészeteket |
| dative | költészetnek | költészeteknek |
| instrumental | költészettel | költészetekkel |
| causal-final | költészetért | költészetekért |
| translative | költészetté | költészetekké |
| terminative | költészetig | költészetekig |
| essive-formal | költészetként | költészetekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | költészetben | költészetekben |
| superessive | költészeten | költészeteken |
| adessive | költészetnél | költészeteknél |
| illative | költészetbe | költészetekbe |
| sublative | költészetre | költészetekre |
| allative | költészethez | költészetekhez |
| elative | költészetből | költészetekből |
| delative | költészetről | költészetekről |
| ablative | költészettől | költészetektől |
| non-attributive possessive – singular |
költészeté | költészeteké |
| non-attributive possessive – plural |
költészetéi | költészetekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | költészetem | költészeteim |
| 2nd person sing. | költészeted | költészeteid |
| 3rd person sing. | költészete | költészetei |
| 1st person plural | költészetünk | költészeteink |
| 2nd person plural | költészetetek | költészeteitek |
| 3rd person plural | költészetük | költészeteik |
Derived terms
- költészeti
Further reading
- költészet in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.